Leírás
Bemutató videó: https://youtu.be/b6x4144dGBI
A Commodore 264-es számítógépcsalád középső tagja a Commodore 16. 1984 júliusában jelentették meg, azzal a szándékkal, hogy egy VIC-20 kategóriájú, belépő szintű számítógép legyen. Ennek köszönhetően az előd (és a Commodore 64) formáját örökölte, színben illeszkedve a család többi tagjához.
Technikai paramétereiben lényegesen nem különbözött a Plus/4-től. A Commodore 116-hoz hasonlóan ebben a gépben is csak 16 KB memória volt, valamint hiányzott a MOS 6551-es chip is, mely a modemek működéséért volt felelős. Szintén elmaradt a gépről a User Port is, így sokkal kevesebb perifériát lehetett hozzá csatlakoztatni. Az aduász az ár lett volna, hiszen megjelenésekor 99 dollárba került csak. A géphez készült memóriabővítő is, így a Plus/4-re készült programokat is tudta futtatni. A gép BASIC programozási nyelve fejlettebb volt a Commodore 64-re készült változatnál.
A Commodore 16-ot hazánkban a nyolcvanas évek második felében tömegesen használták iskolaszámítógépként. A gépcsaládhoz magyar programozók számos oktató- és játékprogramot fejlesztettek.
| Gyártó | Commodore |
| Típusa | házi számítógép |
| Gyártó ország | USA |
| Gyártás éve | 1984 – 1985 |
| Processzor | MOS 7501, 0.89 MHz vagy 1.76 MHz |
| RAM | 16 KB |
| ROM | 32 KB |
| Szöveges felbontás | 40 x 25 karakter |
| Grafikus felbontás | 160 x 200 képpont, 121 szín, 320 × 200 képpont, monokróm |
| Hang | 2 (2 hullámforma+fehér zaj) csatorna, 4 oktáv |
| Billentyűzet | mechanikus billentyűzet, QWERTY kiosztás. 66 billentyű, 4 funkcióbillentyűvel, kurzormozgató billentyűkkel |
| Csatlakozók, perifériák | 2 db joystick, memória bővítő csatlakozó, audio/video kimenet, floppymeghajtó csatlakozó |
| Beépített nyelv | Commodore BASIC 3.5 |
info oldal http://plus4world.powweb.com/home
A C16 1984-ben jelent meg egy 6502 kompatibilis procival, aminek a pontos típusszáma 7501 volt. A piacra dobás fő célja az egykori VIC-20 után egy belépő szintű olcsó kisgép a menő C64 alatt egy szinttel. A C64-hez hasonlóan a C16 is a VIC-20 dobozát örökölte meg, csak színében lehetett megkülönböztetni őket. Az európai piacra bevezettek egy ennél is olcsóbb, kisebb, de modernebbnek kinéző dobozba épített verziót, ez kapta a C116 nevet.
A C16-ot teljesítmény szempontjából a VIC-20 és a C64 közé pozícionálták, versenytársainak a TI-99/4-et, a Timex-et (Sinclair klón), a Mattel-t és a japán gépeket, valamint a konzolokat tekintették.
Ezekből kiindulva hardverileg 16 kB RAM-ot és 12 kB basic ROM-ot kapott. A VIC-20-hoz képest új hangchipet kapott, (ami nem érte el a C64 ‘SID’ nevű szintetizátor IC-nek is nevezhető chipjének képességeit) és új, ‘TED’ nevű videochipet is, ami elméletileg már 128 színt tudott, gyakorlatilag 121 szín volt megkülönböztethető (16 alapszín 8 árnyalatban, de a legsötétebb árnyalata minden színnek a fekete volt). Ez a TED viszont a több szín mellett nem tudta a hardver sprite-okat, ami csak a C64 tulajdonsága volt az akkori Commodore gépek között.
A ROM-ban már a basic 3.5 foglalt helyet, ami fejlettebb, mint a két előd basic 2.0-ja volt. Ennek már voltak grafikus és hangmegszólaltató parancsai is. (A C64 egy kiállításra gyorsan összedobott gép volt, a dobozt és a basic-et egyszerűen megörökölte az előd VIC-20-tól, még az alkatrészeket is alig tudták belepréselni a szűkös helyre. Ahhoz képet viszont elég jól sikerült.)
A fentiek viszont azt jelentik, hogy a teljesen eltérő, alacsony költségvetésű hardver és más basic miatt a C64 hatalmas programválasztékából semmi sem futott az új gépen.
A C 16-nak ezen kívül még 3 hiányosságot is felrónak. A magnó port hiánya miatt nem használható hozzá a korábbi Datasette, teljesen új magnót kellett hozzá konstruálni és piacra dobni. Nincs még rajta rendes modem port és játék port sem, ez utóbbit szintén spéci, csak ehhez a termékcsaládhoz való joystick-kal pótolták. (Ha jól rémlik, adapterrel megoldható volt más joy-ok csatlakoztatása is.) A változtatással állítólag az RF rádiófrekvenciás interferenciákat kívánták csökkenteni. Legalább a soros port maradt a régi, ami ha nem is RS-232 kompatibilis, de az előd gépek nyomtatói használhatók voltak a C16-hoz is.
Mivel 16 kB RAM már a 80-as évek első felében is édeskevés volt, a rendszer 64 kB-ig bővíthető volt. Ez adta az ötletet a C16 alapú termékcsalád legnagyobb tagjának, a C+4-nek a piacra dobására. Új ruhát kapott, levetkőzve a VIC-20 örökségét, kisebb dobozban, de 59 gombos billentyűzettel, kiemelt kurzormozgató gombokkal. A memóriabővítés mellett még 4 alapszintű felhasználói programot is beépítettek. A külső csicsák ellenére az olcsó C16-os gép is egy egyszerű memóriabővítővel 100%-ig C+4 kompatibiléssé volt tehető, ami utólag belegondolva nagy biznisz volt, mert egy jónevű gyártótól lehetett olcsón számítógépet venni, majd egypár ezer Ft-os bővítővel használható kapacításúvá tenni.
És itt jön a lényeg, amit konzekvenciaként érdemes levonni. Nem szeretnék senkit megbántani – ennyi év után meg már úgyis mindegy. A fentiekből szerintem tisztán kitűnik, hogy a +4 nem a C64 továbbfejlesztett változata volt, igazából a márkanéven kívül nem sok köze volt hozzá. Az alacsony költségvetésű, olcsó gépnek tervezett C16-nak volt a memóriabővített változata. Hogy a Commodore visszafelé fejlesztett volna? Ha laikusan az ismert C64-ből indulunk ki, akkor hardver szempontból a C+4 visszalépésnek tűnik. De ha ismerjük a C16 elődjét, a piacra dobásának okait és a memóriabővítéssel valóban használhatóvá tételének történetét, akkor látjuk, hogy nem visszafelé fejlesztett, hanem termékskálát bővített egy olcsóbb termékcsalád bevezetésével.
